- Ah...Ahsoka...nem kapok levegőth...- küzködtem karjai erős szorításában. Elengedett, mert hallotta, hogy Mestereink kuncognak rajtunk.
- Pihenjetek egy kicsit, mi pedig jelentést teszünk a tanácsnak, hogy megtaláltunk titeket. - mondta Obi-Wan.
- Értettem Mester. - karoltattam át a padawan karját a vállamon, hogy felállítsam. Őt jobban megviselte ez az egész, mint engem.
Befektettem az egyik ágyba.
***
A Jedi Tanács, azt tanácsolta, hogy amíg meg nem találják az elrablóinkat, addig menjek vissza a földre, és folytassam tovább a tanulást. Padawan társamat is magammal kellett vinnem. A beíratást megoldották szüleim, és persze az eddigi hiányzásaimat is. Ahsoka-t az osztályomba tették, így segítettem neki mindenben. Megemlítettem az osztályfőnökömnek, hogy mellém ültessék.
Matekóra végén járunk és pakolunk a táskánkba, mikor sikításokra leszünk hirtelen figyelmesek. A tanterem ajtajában megjelenik két klón. Társaink elkezdenek nevetni.
- Tano, Ri padawan. Obi-Wan tábornok megparancsolta, hogy keressük meg titeket. Gyorsan! Felkeltünk, a táskáinkkal együtt, mikor a Tanár ránk üvölt, hogy üljünk vissza. A katonák persze visszaverték őt, amíg mi kisiettünk. Ám utána mindenki kijött.
- A mestereink?
- Még nem értek ide, minket küldtek előre.
E közben láttuk, ahogy több katonánk is elesik a harcban, miközben a droidok egyre többen lesznek. Ahsoka és én az élre álltunk, míg meg nem pillantottunk a mellettünk jövő mestereinket.
- Yoon! Állítsd meg a droidokat, akik az iskolába mennek be!
Elindultam, és sorra öltem le a dobozokat, akiket az osztálytermekben, vagy éppen a folyosón találtam meg. Fénykardom kéken világító suhintásait lehetett látni. Egy gondolatom volt, hogy ki tehette ezt. Grievous tábornok. Biztosan megtudta valahonnan, hogy visszajöttünk. Anakin és Obi-Wan tanítványait keresi, vagy is minket. Mestereink, ahogy végeztek bejöttek, Tano kíséretében.
- Szép volt! Most pedig mindenkit biztonságba kell helyezünk. Ez még csak az első hullám volt. - jegyezte meg Skywalker.
- Igen, tudom mester. Indulok! - mondtam. Kirohantam az udvarra, ahol még pár jól elbújt gyereket találtam. - Gyertek! Egy másik búvóhelyre megyünk.
- Ki...ki vagy te? - kérdezte meg óvatosan a nálam 8-9 évvel fiatalabb kisfiú.
- Én? Csak egy jó barát és egy megmentő. - mosolyogva guggoltam le elé.
- Te most csak játszod, vagy tényleg Jedi vagy? - nézett rám egy másik.
- Én? - gondolkodtam el. Még ha csak ilyen kicsi is, akkor is elmondhatja mindenkinek. Bár, ki hinne neki, hisz ő egy kisfiú. A szülei csak arra fognák, hogy hatalmas a fantáziája. De akkor sem kockáztathatok. - Na figyeljetek! Ez egy játék, tudjátok? Az iskola rendezett egy bemutatót, ahol vannak jók és rosszak egyaránt. Most pedig ti is részesei lehettek ennek a játéknak. Szeretnétek játszani egyet velünk?
- Igen! - kiáltotta mindkettő.
- Rendben! Akkor keressük meg a többi elbújt gyereket is az udvaron. De jegyezzétek meg! Nem szabad kiabálni, és sietnünk kell, ugyan is már csak pár perc van, amíg ideér a következő csapat!
Eléggé inspiráló lehetett a beszédem, ugyan is, amint befejeztem már szaladtak is megkeresni a többieket. Mind odafutott hozzám, én pedig bevittem őket az épületbe, ahonnan le a pincébe a többiekhez. A tanárok azt sem tudták, hogy mi tévők legyenek, így ők is hallgattak ránk, és lementek a régi táblákat, padokat és székeket tároló helységbe. Majd lézerkardjainkat kieresztve védtük az iskola tanulóit.
- Többet érne, ha a két legerősebb tartaná a frontot az emberek előtt. - szólott mesterem. - Anakin, Yoon! Ti maradtok itt, és vigyáztok rájuk. Mi pedig Ahsokaval ki megyünk harcolni.
Anakinra néztem, aki nem nézte jó szemmel, hogy nem harcolhat kint.
- Nyugodj meg Anakin! Ti sem maradtok ki a jóból. Hagyunk pár droidot, had szórakozzatok ti is! - futottak ki az udvarra.
- Ch...mindig ez van. Obi-Wan okoskodásai miatt ilyen pillanatokban kimaradok mindenből. - ült le nyafogva a földre. Én csak kuncogtam a mesteren, ahogy kedvtelenül vert vissza egy löveget.
- A mestereink?
- Még nem értek ide, minket küldtek előre.
E közben láttuk, ahogy több katonánk is elesik a harcban, miközben a droidok egyre többen lesznek. Ahsoka és én az élre álltunk, míg meg nem pillantottunk a mellettünk jövő mestereinket.
- Yoon! Állítsd meg a droidokat, akik az iskolába mennek be!
Elindultam, és sorra öltem le a dobozokat, akiket az osztálytermekben, vagy éppen a folyosón találtam meg. Fénykardom kéken világító suhintásait lehetett látni. Egy gondolatom volt, hogy ki tehette ezt. Grievous tábornok. Biztosan megtudta valahonnan, hogy visszajöttünk. Anakin és Obi-Wan tanítványait keresi, vagy is minket. Mestereink, ahogy végeztek bejöttek, Tano kíséretében.
- Szép volt! Most pedig mindenkit biztonságba kell helyezünk. Ez még csak az első hullám volt. - jegyezte meg Skywalker.
- Igen, tudom mester. Indulok! - mondtam. Kirohantam az udvarra, ahol még pár jól elbújt gyereket találtam. - Gyertek! Egy másik búvóhelyre megyünk.
- Ki...ki vagy te? - kérdezte meg óvatosan a nálam 8-9 évvel fiatalabb kisfiú.
- Én? Csak egy jó barát és egy megmentő. - mosolyogva guggoltam le elé.
- Te most csak játszod, vagy tényleg Jedi vagy? - nézett rám egy másik.
- Én? - gondolkodtam el. Még ha csak ilyen kicsi is, akkor is elmondhatja mindenkinek. Bár, ki hinne neki, hisz ő egy kisfiú. A szülei csak arra fognák, hogy hatalmas a fantáziája. De akkor sem kockáztathatok. - Na figyeljetek! Ez egy játék, tudjátok? Az iskola rendezett egy bemutatót, ahol vannak jók és rosszak egyaránt. Most pedig ti is részesei lehettek ennek a játéknak. Szeretnétek játszani egyet velünk?
- Igen! - kiáltotta mindkettő.
- Rendben! Akkor keressük meg a többi elbújt gyereket is az udvaron. De jegyezzétek meg! Nem szabad kiabálni, és sietnünk kell, ugyan is már csak pár perc van, amíg ideér a következő csapat!
Eléggé inspiráló lehetett a beszédem, ugyan is, amint befejeztem már szaladtak is megkeresni a többieket. Mind odafutott hozzám, én pedig bevittem őket az épületbe, ahonnan le a pincébe a többiekhez. A tanárok azt sem tudták, hogy mi tévők legyenek, így ők is hallgattak ránk, és lementek a régi táblákat, padokat és székeket tároló helységbe. Majd lézerkardjainkat kieresztve védtük az iskola tanulóit.
- Többet érne, ha a két legerősebb tartaná a frontot az emberek előtt. - szólott mesterem. - Anakin, Yoon! Ti maradtok itt, és vigyáztok rájuk. Mi pedig Ahsokaval ki megyünk harcolni.
Anakinra néztem, aki nem nézte jó szemmel, hogy nem harcolhat kint.
- Nyugodj meg Anakin! Ti sem maradtok ki a jóból. Hagyunk pár droidot, had szórakozzatok ti is! - futottak ki az udvarra.
- Ch...mindig ez van. Obi-Wan okoskodásai miatt ilyen pillanatokban kimaradok mindenből. - ült le nyafogva a földre. Én csak kuncogtam a mesteren, ahogy kedvtelenül vert vissza egy löveget.
- Ugyan már, Mester! Igaz, Obi-Wan Mester nèha mèg szerintem is idegelő, nem engedi, hogy segítsek, de ő egy nagyon jó Tanár. Bizonyítani neki ugyan nehèz, de ha egyszer sikerül, akkor öröm ha megdícsèr.
- Mikor először találkoztam veled, nem mertèl ilyen nyíltan beszèlni. Féltél, és nem tudtad hová kerülsz. Csodálom, hogy ezzel az ijedt lélekkel át mentél egy újabb vizsgán. - állt fel, majd rám nézett. Utálom mikor ezt csinálja. Magassága miatt, a nyakam majd kitörik, mikor szemeibe pillantok.
Beszélgetésünket egy katona üvöltözése zavarta meg.
- Jönnek! Jönnek! - futott felénk.
- Jöjjön mögénk katona! - parancsolta a mester.
- Igen, is Skywalker tábornok!
A droidok még megmaradt serege, erősen nyomult előre. Hologrammos hívás érkezett Obi-Wan mestertől.
- Igen, Mester?!
- Anakin! Grievous tábornok itt volt és elvitte Ahsoka-t!
- Mester! - mondtam. - Nézd! Megjött az erősítés! - mutattam előre, a hirtelen fejbe lőtt droidok irányába.
- Pont a legjobbkor. Kody! Tartsák a frontot! Nekem el kell intéznem valamit! Yoon! Maradj itt, védened kell őket! - azzal elfutott.
- Óh Istenem! Miért nem tud egyszer, csak egyszer engem is magával vinni?! - fertem vissza egy támadást.
- Menjen! Nem sokan vannak! El tudjuk intézni! - tette a vállamra Kodi a kezét.
- Biztosan?
- Persze! Induljon! A társa bajban van! Meg kell mentenie!
Nem kellett többször mondani, előre rontottam a tömegbe, ugrottam és pont egy droid fejére irányultam. Az útban következőket is megöltem, hogy a katonánknak ne legyen sok dolguk. Mire kiértem nem láttam senkit. Elmentek.
- Katona! - hívtam magamhoz az egyiket. - Nem tudja, hová mentek a mesterek?
- De, Ahsoka után iramodtak, parancsnok.
- És merre menetek?
- Az itt közeli erdőbe. Obi-wan mester azt mondta maga, így tudni fogja, ha netán utánuk szeretne menni.
- Hozasson azonnal egy gépet!
- Igen is! - azzal hívást kezdeményezett az egyik pilótával.
Hm...úgy látszik a mester gondolt rá, hogy úgy sem maradok itt...- gondolkodtam magamban.
A gép hamar az udvarba szállt, majd velem és pár katonával rajta el is ment. Mire a Mostoly erdőhöz értünk hatalmas csaták folytak. Leszálltunk, majd csatlakoztunk.
- Padawan! Nem meg mondtam, hogy maradj az iskolában?! - kiállt rám Anakain.
- Sajnálom! Kötelességemnek éreztem, hogy eljöjjek!
- Anakin hagyd! Én hagytam egy üzenetet az egyik katonának.
Obi-wan mosolygott, Skywalkeren viszont látszódott, hogy rám nézve megenyhült, Mesteremre pedig bosszús volt. Összemosolygásunk közepette, Anakin-t eltalálták. Egy bomba, mely Skywalkert fejbe találta és elájult.
- Bomba! - kiálltott fel Kody. Majd elrántott.
- Mester! - szakadtam ki a katona kezei közül.
- Yoon, ne!
De már késő volt. A bomba felrobbant, Anakin pedig ott feküdt a földön a láng kör közepében.
Beszélgetésünket egy katona üvöltözése zavarta meg.
- Jönnek! Jönnek! - futott felénk.
- Jöjjön mögénk katona! - parancsolta a mester.
- Igen, is Skywalker tábornok!
A droidok még megmaradt serege, erősen nyomult előre. Hologrammos hívás érkezett Obi-Wan mestertől.
- Igen, Mester?!
- Anakin! Grievous tábornok itt volt és elvitte Ahsoka-t!
- Mester! - mondtam. - Nézd! Megjött az erősítés! - mutattam előre, a hirtelen fejbe lőtt droidok irányába.
- Pont a legjobbkor. Kody! Tartsák a frontot! Nekem el kell intéznem valamit! Yoon! Maradj itt, védened kell őket! - azzal elfutott.
- Óh Istenem! Miért nem tud egyszer, csak egyszer engem is magával vinni?! - fertem vissza egy támadást.
- Menjen! Nem sokan vannak! El tudjuk intézni! - tette a vállamra Kodi a kezét.
- Biztosan?
- Persze! Induljon! A társa bajban van! Meg kell mentenie!
Nem kellett többször mondani, előre rontottam a tömegbe, ugrottam és pont egy droid fejére irányultam. Az útban következőket is megöltem, hogy a katonánknak ne legyen sok dolguk. Mire kiértem nem láttam senkit. Elmentek.
- Katona! - hívtam magamhoz az egyiket. - Nem tudja, hová mentek a mesterek?
- De, Ahsoka után iramodtak, parancsnok.
- És merre menetek?
- Az itt közeli erdőbe. Obi-wan mester azt mondta maga, így tudni fogja, ha netán utánuk szeretne menni.
- Hozasson azonnal egy gépet!
- Igen is! - azzal hívást kezdeményezett az egyik pilótával.
A gép hamar az udvarba szállt, majd velem és pár katonával rajta el is ment. Mire a Mostoly erdőhöz értünk hatalmas csaták folytak. Leszálltunk, majd csatlakoztunk.
- Padawan! Nem meg mondtam, hogy maradj az iskolában?! - kiállt rám Anakain.
- Sajnálom! Kötelességemnek éreztem, hogy eljöjjek!
- Anakin hagyd! Én hagytam egy üzenetet az egyik katonának.
Obi-wan mosolygott, Skywalkeren viszont látszódott, hogy rám nézve megenyhült, Mesteremre pedig bosszús volt. Összemosolygásunk közepette, Anakin-t eltalálták. Egy bomba, mely Skywalkert fejbe találta és elájult.
- Bomba! - kiálltott fel Kody. Majd elrántott.
- Mester! - szakadtam ki a katona kezei közül.
- Yoon, ne!
De már késő volt. A bomba felrobbant, Anakin pedig ott feküdt a földön a láng kör közepében.
